Olajfa kisokos: a növény kultúrtörténete és ápolása

Honnan származik az olajfa, hogyan hasznosították régen? 

Először is le kell szögezzük, hogy az olajfa igazából nem is egy fa, hanem bokor. Ha nem metsszük meg, bokorrá terebélyesedik, és akkor az energia, ami menne a bogyókba, elvész a kis ágak-bogak tápanyaghoz-juttatásában. De ugyanakkor sokan az elvadult „acebuche” olívabokrokról szedett bogyókra esküsznek, hogy azoknak az olaja a legjobb. Lehet benne valami, abszolút bio, senki nem permetezi, csak ezek általában picike bogyók, sok velük a munka, és kevés az eredmény. Dehát anno minden olívabokor vadon nőtt…

Azt hihetjük, hogy kezdetben az asszírok által Urartu-nak nevezett ország közelében léteztek olajfák, Kelet-Anatólia és az Iráni-hegység területein, pont a Kaukázus déli csücskénél. Bár, meg kell jegyezni, hogy a legősibb fajok fosszilis leveleinek első maradványaira Görögországban, a Kiklád szigetek déli részén bukkantak, és ez a felfedezés pedig sokkal távolabbra mutat, mely szerint az olajfa ős-őse már a Paleolitikumban létezett, Krisztus Előtt 35.000-ben! (A spanyol így mondja, hogy Időszámításunk Előtt).

Mondjuk, más források szerint “csak” i.e. 15.000-re tehető a legelső olajfás maradvány, de hát ebből a szempontból szerintem gyakorlatilag mindegy. A lényeg az, hogy mióta ember az ember, voltak olajfák. Olaszországban i.e. 12.000-ből találtak maradványokat, ugyanúgy, mint Észak-Afrikában, a Cro Magnoni Ősember teljes pompájában élvezhette az olajfák gyümölcseit! 

Hogy került az olajfa Spanyolországba?

Spanyolországban i.e. 5000-ből vannak az első maradványok, bár egy spanyol tudós szerint Andalúziában már régen a főníciaiak előtt is használták a már fentebb említett, vadon növő olívabokrok (acebuches) gyümölcseinek levét különböző rítusokra, sőt, lehetséges, hogy főzéshez is. Mindenesetre Malagában, Nerja híres barlangjában 10.000 évesnél öregebb “acebuche” magokat találtak.

Az olajfa a Kaukázus déli részétől egészen a mai Szíria tengerparti területéig terjedő területen volt őshonos. Aztán a termesztésével a növény elterjedt Cipruson, az egyiptomi régióban, és a Földközi- tenger partvidékén is. Később  a főníciai kereskedők egyre nagyobb területen való szorgos-dolgos kereskedő munkájával eljutott az Ibériai-félszigetre is körülbelül  Kr.e. 1050-ben, de a rómaiak érkezéséig “nagybani” művelése nem nagyon kezdődött el. 

Az olajfa kultúrtörténete

A görög mitológia szerint az olajfa megjelenése a két görög isten, Pallasz Athéné (a Bölcsesség Istennője) és Poszeidón (a Tenger Istene) versengéséhez kapcsolódik, mely szerint az kap teljes hatalmat az akkori Attica városa felett, aki a helléni polgároknak a legértékesebb javat kínálja. Poszeidón háromágú szigonyával rávágott egy sziklára, és a  kibuggyanó forrásból egy, vad, erős ló emelkedett ki. Pallasz Athéné pedig egy olajfa-palántát csettintett ki a sziklából az Akrópolisz kapuja elé, mely “nem csak ehető gyümölcsöket terem majd, hanem a terméseiből kinyert értékes folyadék élelmül szolgál majd az embereknek, mellyel ezen felül sebeiket kezelhetik, és ráadásul világíthatnak vele a sötétben”- csak így, lazán. Ennyi mindent tud egy olajfa.

Hát ezzel Poszeidón lova nem tudott versenyezni, az Olümposz istenei Pallasz Athénének ítélték a győzelmet. Az ott lakók a várost gyorsan elnevezték Athénnak. Az Akrópolisszal szemben a mai napig látható egy olajfa , aki Athénba utazik, mindenképpen látogasson el oda! (aki eljuttat nekem egy fényképet erről az olajfáról, de úgy, hogy ő maga is rajta van a fényképen, vendégem egy olajbogyó kóstolóra!) A mitológia szerint a görög istenek egyébként is olajfák alatt születtek- hol máshol?

Az olajfa szerepe a kereszténységben

Az olajfával a keresztény vallásban is számos helyen találkozhatunk. A Bibliában például több, mint 400-szor említik ezt a fantasztikus nedűt! Gyógykenőcsöket, keneteket készítettek belőle, s olívaolajjal világítottak a kis lámpások a házak udvarain a sötét éjszakákon. Noénak az Özönvíz végeztével egy galamb olajágat hozott, így adta tudtára, hogy nincs messze a szárazföld. Jézus, keresztre feszítésének éjszakáján a Getsemáni kertben imádkozik, egy olajligetben. Később keresztje is olajfa- törzsből készül. És még sorolhatnánk… (Érdekességként, a legutóbbi extra szűz olívaolaj somelier- továbbképzésen tudtam meg, hogy a madridi botanikus kertben van két olajfa-palánta, melyeket a Getsemaní- kertből hoztak.)

Az olajfa hasznosítása

Az olajfa-bumm, így is nevezhetnénk, a rómaiak alatt következett be. Ugyanis ők a hadjárataik alatt mindenhová elvitték magukkal, amerre jártak, és mivel az olajfa egy nagyon igénytelen, erős növény, a legtöbb helyen gyarapodásnak indult. Az olívaolaj-kereskedelemről számos régészeti lelet, amfóra maradvány tanúskodik. A Hispán- félszigeten termelt olívaolajat a Római Birodalom minden szegletébe eljuttatták. Bética-i agyag edényeket találtak a nagy folyók mentén, Rhone- Garonne- Rajna , egészen a Duna! felső szakaszáig, mutatva azt a hatalmas kiterjedésű olívaolaj- kereskedelmet, amelyet a  rómaiak folytattak. (Béticának nevezték egyébként a mostani Andalúzia-, Badajoz déli csücske, és egy kis Portugál részt tartalmazó területet a Hispán félszigeten).

Az olajfa termesztés a Mediterrán területeken azóta is tart, sőt, a legújabb technológiai fejlesztésekkel és különböző öntözőrendszerek bevezetésével egyre több és jobb minőségű extra-szűz olívaolajat adnak nekünk ezek a fák (bokrok).

Meddig él egy olajfa és mennyi termést hoz? Mire használják ma? 

Az olajfa – lássuk be, nem a legszebb növény, amit ismerünk. Göcsörtös ágaival, kissé szúrós, csúcsos leveleivel elég csúnyácska kinézetű, valljuk be. Ráadásul a tövébe sem lehet leülni kényelmesen, hiszen nyomja a fenekedet. Azt hiszem, a szerelem az olajfák iránt inkább a folyékony aranyának köszönhető, amit ad nekünk, és amelynek jótékony hatásait az élet megannyi területén érezhetjük. Rendkívül igénytelen, iszonyat bírja a napot, a szárazságot, mínusz 6 fokig még a fagyot is. És amikor kegyetlenül visszavágják, valami hihetetlen erővel kezd el újra hajtani. 

Tényleg, láttam olyan olajfákat, amelyeknél gyakorlatilag az összes fő ágat levágták- még fizikai fájdalmat is éreztem szegénykék miatt, annyira fájt a látvány- és láss csodát, következő tavasszal elkezdtek hajtani, és most már olyan csudaszép lombkoronájuk van, hogy az csak na! 

Milyen egy olajfa életútja?

Az igazság az, hogy mi már friss olajfa-ültetvényekben nem gondolkodhatunk, hiszen ugyan egy olajfa elél akár 1000 évig is, és mondjuk előtte azért jó sokáig terem gyümölcsöt, a mi életünkben, mondjuk, ha most 45 évesen ültetnénk egy olajfa-palántát, igazából talán majd csak a gyerekeink életében hozná vissza a befektetett energiát és manit. Egy olajfa, mondjuk egy Arbequina például, amelyik a mediterrán térségekben elterjedt (itt Spanyolországban a tengerparti részeket hívják mediterrán területeknek, tudom, hogy otthon az összes dél-európai országra értik- de hát minden relatív), három éves kora körül kezd gyümölcsöt adni. 

Más olajfák csak 4- 5 év után kezdenek el teremni! És ez még messze nem a teljes kapacitásuk! Ez így, mondjuk elég elkeserítő, dehát be kell érni a mi kis rövid életünkkel, nem tervezhetünk több száz évre. (ha valaki egy olyan dolgot akar létrehozni az életében, ami biztosan túléli, ültessen egy olajfát!)

Mennyi termést hoz, mire használják? 

Egy kifejlett olajfa – mondjuk fajtától, területi elhelyezkedéstől, művelési módtól (hagyományos, öntözéses, intenzív, szuperintenzív stb) és még jó pár dologtól függően 50- 100 kg között hozhat gyümölcsöt. Tudom, hogy nagy különbség, de ebből is láthatjátok, mennyi féle-fajta olajfa- művelési lehetőség van!

A folyékony aranynak is nevezett gyümölcslét, amelyet az olajbogyókból – manapság jobb esetben már centrifugázással- nyernek ki, ezermillió dologra felhasználhatjuk. Rendkívül egészséges, és finom! Lehet étkezésre, kortyolgatni, salátára, főzésre-sütésre használni. 

Lehet nyersen fogyasztani, és lehet vele pirítani. De ugyanolyan jótékony hatása van külsőleg a bőrre, ekcémás sebeket is kezelhetünk vele, több jó minőségű kozmetikum alapja az extra szűz olívaolaj. Anyósom, amikor valamelyik gyerekem beverte a fejét, azonnal ugrott, hogy bedörzsölje a puklit olívaolajjal. Kisbabáknak is ajánlott, 1 éves kortól, hiszen a benne található omega3 és omega 9 savak aránya megegyezik az anyatejben lévőkével (egy-egy csepp a zöldségkrémbe- nagyon jót teszünk a gyerekünkkel, ha már kicsi korától tápláljuk olívaolajjal!) (persze extra szűzzel). 

Olyat is hallottam, hogy valaki búvárkodott, és egy csepp olívaolajat csepegtetett a fülébe merülés előtt, hogy ne duguljon be… ja, és kedves fogorvosomtól pedig azt, hogy egy páciense, akinek nagyon rossz állapotban volt az ínye, és rövid időn belül meg kellett volna operálni, elkezdett extraszűzzel öblögetni, és 1-2 hónap után olyan javulást lehetett tapasztalni a szájban, hogy nem kellett megoperálni! És a mi olajunkkal öblögetett! El sem hiszem, ha nem a fogorvosom mondja! 

Hova és hogyan lehet olajfát ültetni? 

Hát, Magyarországon sehova. lletve lehet cserépben is nevelni, ha valaki arra vágyik, szép dísze lesz a kertjének nyáron. De aztán ősszel be kell vinni olyan helyre, ahol nem fagy, hiszen az olajfát  -3 foknál azért már megviseli a hideg. 

A cserépbe ültetésnél használjunk nyugodtan normális földet, csak keverjük össze kis kövekkel, hogy az olíva gyökerei könnyebben fejlődjenek és vegyék fel a táplálékot. Ne locsoljuk túl! Várjuk meg, hogy a föld felső két cm-en száraz legyen! Ne feledjük, az olajfa szárazságtűrő, napimádó növény!

Egyébként a mediterrán vidékeken gyakorlatilag mindenhol megél, sziklás-köves talajon is, rettentően jól bírja a szárazságot. Ha esetleg olajfaültetvényre  adnánk a fejünket, ugye, mert miért is ne, azért jól járjuk körbe a témát. 

A mai intenzív- és szuperintenzív termesztés ugyan magasabb hozamot ad, de az egész szépsége elvész a sok makináriában meg személytelenségben. Meg kell adni a módját. Az olajfa-palántákat legalább 6 méterre ültessük egymástól, hiszen egy kifejlett fa hatalmas lombkoronával rendelkezik majd, és nagyon fontos, hogy mindenhonnan érje a nap. ezért is metszik körkörösre, és vágják le a kis hajtásokat, hogy mindenhova,  a legutolsó kis bogyókezdeményhez is bejusson a napfény (Kedves olvasóim, akinek van beinvesztálnivaló pénze, és kedve, nekünk vannak földjeink, ha olajfaligetet akar, mi állunk elébe! Szép projekt lenne:)

Miért van szükség az olajfák karózására és hogyan kell helyesen csinálni? 

Az olajfa- palánta 3-4 hét alatt gyökerezik meg a földben biztonságosan. A második és negyedik életéve között karózni kell, hogy amíg a törzse megerősödik és olyan jó kis göcsörtössé válik, amely látványához egy kifejlett olajfánál már hozzászoktunk, ne dőljön jobbra-balra. 

Egyébként a legelején, amíg pici a fa, és a nyulak elérik a friss hajtásokat, körbe szokták tekerni a fát nyúlketrec-ráccsal vagy itt nálunk, Méntridán például, az itteni papírújrafelhasznosító üzem által gyártott kemény kartoncsöveket használnak, amik 3-4 évig is jók, pont addig, amíg a növény olyan magasra nő, és úgy megerősödik, hogy a levélkék a nyusziknak már nem jelentenek ínycsiklandozó falatokat, illetve már nem is érik el a friss hajtásokat.

Hogyan kell táplálni egy olajfát? 

Mint minden növény, az olajfa is jobban terem, ha kap egy jó adag trágyát. Az olajfának szüksége van nitrogénre, foszforra, bórra, vasra, kálciumra, hogy jobban teremjen. A tavaszi virágzás után egyből megjelenik a gyümölcs, ami aztán, ugyebár egész nyáron csak érik-érik, egészen a késő őszi-téli időszakig, amikor is betakarításra kerül. Ezért fontos, hogy tél végétől ősz végéig folyamatosan adjunk neki tápanyagot. 

A legjobb organikus anyaggal segíteni a fejlődést, ilyen például a guano vagy a baromfikaka. Errefelé, nálunk rengeteg (sajnos) a szarvasmarha tenyésztő üzem, de ennek köszönhetően sok trágya is szolgálatunkra áll, hogy segíthessük az olajfák fejlődését.

Hogyan kell gondozni az olajfákat?

Az olajfa ugyan a kisebb fagyokat kibírja, de a nagy hidegek károsítják a termését. Szárazság- és napfénytűrő. Rendkívül igénytelen fa (és valljuk be, elég csúnyácska is- nemhiába Don Quijote szikár alakja ötlik szemünkbe egy-egy olajfa láttán- ha eddig nem így történt, mostantól már biztos így lesz, hihi).

Az első évben nem kell nagyon öntözni (mondjuk később se nagyon), de azért heti 70 liter vizet kapjon az a facsemete (ha olajfa-ültetvényről beszélünk)! A lényeg, hogy, ha esetleg cserépben neveljük, vigyázzunk, hogy ne locsoljuk túl! Az ültetvényen- vagy esetleg kerten nevelt olajfák esetében a víznél sokkal fontosabb a trágyázása, hiszen a tápanyagban szegény földhöz (mert általában ilyenben leledzik a kis drága) hozzá kell adni olyan természetes anyagokat, amelyek segítségével jobban fel tudja dolgozni a földben található anyagokat, amelyek elősegítik a növény fejlődését, és idővel termőre fordulását.

Rezet tartalmazó gombaölő szerrel szokták lepermetezni. Általában a gombás betegségek tavasszal és ősszel jelentkeznek, amikor magas a levegő páratartalma, és melegebb az időjárás, de ez is mondjuk inkább a mediterrán területekre jellemző. Ezért évente kétszer érdemes lefújni. Persze itt is szabadban élő olajfákról beszélek. ha cserépbe tesszük, a lényeg, hogy jó vízáteresztő földet kapjon, jó sokat legyen napon, és télen vigyük be fagymentes helyre. 

 Kell-e metszeni az olajfákat? 

 Az olajfákat (amik tulajdonképpen olívabokrok, mint tudjuk) háromféleképpen szokták metszeni. A növény első három évében csak korrekciós metszést kell végezni, hogy ne terebélyesedjen széltében, hanem felfelé nőjön. Ilyenkor alakítják ki a gömbölyű lombkoronát. Persze, a tőnél kihajtó kis ágakat azért le kell csipegetni. A már formára metszett fát már lehet évente megnyírni, ilyenkor levagdossuk az öreg, beteg ágakat, hogy a friss hajtások teret nyerjenek. Ezt általában ősszel-télen szokták végezni. Olyan területeken, ahol nagyon hideg a tél, egészen február végéig várhatunk a metszéssel. Úgy kell metszeni, hogy minél több felől érje nap az ágakat, annál jobban fog érni a gyümölcse (olajbogyó).

Egy olajfa elél akár 1000 (!) évig is, és az első pár száz évben bizony jelentős mennyiségű olívabogyót terem. Amikor elkezd öregedni, az ágak megvastagodnak, nem terem rajtuk annyi bogyó. Egyre több energiát vesznek el a fától, nincs rajtuk majdhogynem levél se. Ilyenkor kell a fiatalító metszést végezni, ami tulajdonképpen az elöregedett vastag ágak levágását jelenti. Úgy szokták, hogy egyszerre csak egy vastagabb ágat vágnak le, és várnak egy-két évet, hogy a levágott ág helyén újra kihajtson a fa.

Hogyan lehet hatásosan védekezni az olajfákat fenyegető kártevők ellen? 

Hú, ez egy jó kérdés. Amikor arról van szó, hogy bio-olajat viszünk haza, amit bio-olajbogyóból nyernek ki, és ez a  bio-olajbogyót adó bio- olajfa kezelésének, ami bio-földön van, ugye jópár előírásnak meg kell felelnie… Igen, a hozzáértők, akik igazán szívükön viselik a bio-gazdálkodást, meg is felelnek ezeknek az előírásoknak. Hogy van benne egy-két kukac? Na, bumm, állítólag, amikor korán leverik a bogyót a fáról, az átmosásnál a kukac kimegy belőle.

De amikor mondjuk valakinek van 10000 olajfája, és lepermetezi a speckónevű légy ellen, amelyik belerakja a tojását a bogyóba, meg a többi betegség megelőzése érdekében, de a többi termelő ezt nem teszi, mert nem érdekli őket, és ugyanabban a sajtoló üzemben készül az olaj, akkor eheti a fene az egészet, mert az olaj nem lesz extraszűz, de nem ám! 

Ráadásul vannak olyanok, akik az elhagyott, elbokrosodott olajfákról szedik le a bogyókat a szezon végén, és azokat adják be a közösbe, ebből nekik olajuk- vagy pénzük lesz. Ezek ugyebár az „acebuches”. Ezek a fák se láttak se trágyát, de permetezőt már évek óta! Ráadásul a bogyók már tök feketék, ráncosak, tehát ebből se lesz extra szűz olívaolaj. De ugyanúgy leadja a közösbe, mint aki permetez, és vigyáz a fáira… brrr

Azt hiszem, apóspajtás egyetlenegyszer szokta lepermetezni az olajfákat, a nemtudommilyennevű légy ellen, vagy még talán azt sem. Jó kis bio bogyói szoktak lenni, jó kukacosak!

Gyakran Ismételt Kérdések