Mire használjuk a növényi olajokat? Mennyire egészségesek?

Milyen növényi olajok vannak? Melyiket mire lehet használni? Milyen jótékony hatásaik vannak? A cikkből kiderül.

Mit nevezünk növényi olajnak?

A növényi olajnak elég egyszerű a definíciója: valamilyen növény magjából vagy egyéb részéből kinyert, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú zsiradék. Az egészségünk szempontjából nem mindegy azonban, hogy milyen eljárással nyerik ki az olajat: hideg sajtolással, meleg sajtolással, finomítással vagy egyéb kémiai eljárásokkal.

A hidegen sajtolt olajok őrzik meg a legtöbb értékes összetevőt, a melegítéssel viszont több ásványi kincs elvész és a finomított olajban számíthatunk leginkább egészségtelen összetevőkre.

Emlékszem, egyszer Spanyolországban egy nénike leszólított a közértben, hogy „kedveském, levenné nekem onnan a magasból azt a finomított olívaolajat?” Merthogy alacsonyka volt, nem érte el. Persze, mondom, szívesen, de az nem egészséges, miért ilyet tetszik venni? „Dede, ez jó, rá van írva, hogy FINOMÍTOTT (REFINADO). Na mondom borzadva, ezzel nem versenyezhetek, mosolyogva odaadtam neki a melegen sajtolt, mindenféle kémiai anyagokat tartalmazó folyékony sárga izét, és arra gondoltam- ezt mondjuk később is mondták és meg is tapasztaltam- hogy még a világ legnagyobb olívaolaj-termelő országában sincs olyan magas szintű olívaolaj-kultúra, amit ne lehetne javítani.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy fontos, hogy ne csak azt vizsgáljuk olajvásárláskor, hogy mi az alapanyag, mire tudjuk használni, hanem azt is, hogy milyen eljárással jutottak hozzá a készítők az értékes zsiradékhoz!

Miért jók a növényi olajok? 

Mivel rengeteg növény és számtalan növényi eredetű olaj létezik a földön, nehéz általánosságban beszélni róluk. Van, amelyik ehető, van, amelyik nem, némelyiket sütésre, főzésre, pirításra, salátaöntet-készítésre használhatod, de van olyan is, aminek csak kozmetikai felhasználása javallott, és vannak sokfunkciós olajok.

A növényi olajok jó pajtásaid, ha kiegyensúlyozottan akarsz étkezni, és „egészséges” zsírokkal szeretnéd a szervezetedet táplálni.

Mire lehet használni a növényi olajokat?

Az emberiség és a növények élete összefonódott az évezredek során, nem csoda, hogy ahol az ember megjelent, előbb-utóbb kialakult a növényi olaj kultúrája is. Az ókorban elsősorban világításra használták, de kozmetikumként, kenőanyagként és természetesen gasztronómiai összetevőként is ismerték jótékony hatásukat.

A növényi olajok nyomában kutakodva bejárhatjuk a világot Japántól kezdve Indián és Marokkón át egészen Mexikóig. Érdemes többféle olajat tartani otthon (lehetőleg félhomályban, mert az olaj nem szereti a sok fényt!), és kiválasztani az adott ételnek, elkészítési módnak, esetleg étrendkiegészítő kúrának megfelelőt.

Szőlőmagolaj

Az ősszőlő valahonnan a mai Georgia (Grúzia) és Örményország területéről származik, de villámgyorsan terjedt el a világban. Elsősorban nem az olaj, hanem a bor miatt volt ennyire népszerű ez a növény, sőt, a szőlőmagolaj is eredetileg a borászat melléktermékeként jött létre. A kipréselt szőlőszemek után a pici szőlőmagból még az olajat is ki lehet nyerni.

Ez a zöldessárga színű, jellegzetes ízű olaj az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mivel magas E-vitamin tartalmának köszönhetően kiváló bőr- és hajápoló, de bőséggel tartalmaz A-, B-, C- és F-vitaminokat is. Csökkenti az LDL-szintet (vagyis a gonosz koleszterin), közben pedig növeli a HDL szintjét (ő a jófej koleszterin).

És ha mindez nem lenne elég, jó hatással van a vérrendszerre, a keringésre, a szívre, gátolja az érelmeszesedést. És hogy mire használjuk a konyhában? Pirításra, sütésre kiválóan alkalmas, például wokban a pirított-rázott zöldség szőlőolajon elkészítve elképesztően finom.

Repceolaj

A repce innen származik a mediterrán térségből, és ez a világ egyik legnépszerűbb kultúrnövénye. És az egyik leglátványosabb is, a virágzó repcetábla legalább olyan fotogén, mint a pipacsmezők. (Csak sárga, És felébredsz simán, ha elalszol rajta.) A repce magjából sajtolással (régebben ún. ütéssel) nyerik ki a repceolajat.

Régebben volt némi kockázata a túlzott repceolaj-fogyasztásnak, mivel eikozénsavat és eruksavat tartalmazott, ami szív- és érrendszeri problémákat okozott. A növény nemesítése során azonban sikeresen likvidálták ezeket a gaz savakat, így most már nem kell számolnunk az olaj káros hatásaival.

Ricinusolaj

A ricinus is csodaszép növény, a trópusi Afrikából származik, de már jó régóta meghonosodott a mediterrán térségben, és Magyarországon is előszeretettel nevelik dísznövényként.

Amilyen szép, olyan veszélyes, magja mérget (ricint) tartalmaz. És ebből a súlyosan mérgező magból sajtolják ki a ricinusolajat!? Bizony! De a sajtolás után forró vízzel felfőzik, így már veszélytelen a méreg és élvezhetjük jótékony, emésztést serkentő (magyarul hashajtó) hatását.

Tökmagolaj- tök jó!

A lopótök kivételével a tökök Amerikából származnak, a derék spanyol és portugál hajósok hozták át Európába a 16. század végén.

A tökmagolajról olvashatsz a blogon bővebben is, de nem maradhat ki ebből a felsorolásból sem.

A hagyományos, magyaros eljárás során melegen sajtolják ki a hibátlan tökmagokból az ízes, jellegzetes színvilágú olajat, amit aztán számtalan dologra lehet használni (haj- és bőrápoló hatású, javítja a keringést, enyhíti a menopauza és a prosztatabetegségek tüneteit, stb.).

De jó ha tudod, hogy a tökmagolajnak is van hidegen sajtolt változata, amit elsősorban salátákra, kencékhez használhatsz vagy kúraszerűen (napi 1-2 evőkanállal) érdemes magadba diktálni.

Napraforgóolaj

Magyarországon a napraforgó a legelterjedtebb olajnövény, Amerikából származik, és eleinte kizárólag takarmányként alkalmazták. A magjából hideg vagy meleg sajtolással előállított olajat gyógyászati, kozmetikai célokra használták, csak a 20. század második felétől kezdve vetik be étkezési célokra.

Olívaolaj

A növényi olajok ligájában ez nekem hazai pálya:). Az olajfáról itt megtalálsz mindent.

Az olívaolajat az olajfa terméséből préseljük jó esetben hidegen (ráadásul ma már nem is préselik, hanem centrifugázással nyerik ki a bogyókbólaz aranyos nedüt), és hát rengeteg mindenre fel tudjuk használni. Saláták, mártások, sütés. Ha az olívaolajjal való sütés csínját-bínját szeretnéd kitanulni, olvasd el erről szóló cikkünket.

Hogy mik az előnyei? A lista végtelen, de ebből azért egy párat felsorolok. Az olívaolaj a koleszterincsökkentő étrend egyik alapja, segít a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében, pozitívan hat az emésztésre, enyhíti a gyomorrontás tüneteit. Rengeteg E-vitamint tartalmaz, gyulladáscsökkentő hatású (oleokantál!)

Szójaolaj

A szójabab Keletről jött, egész pontosan Japánból, mára ez lett a világ legtöbbet használt olajnövénye. Hosszú évtizedeken át csak a pozitív hatásait hangsúlyozták: magas benne az E-vitamin-tartalom, bőségesen tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat, valamint segít a rákos eredetű megbetegedések kialakulásának megelőzésében.

Ám az utóbbi években komoly támadások érik elsősorban az USA-ban a szójababból előállított olajat. A kutatások szerint a cukorbetegség és az elhízás mellett komoly neurológiai problémákat okozhat a szójaolaj túlzott fogyasztása.

Szerencsére nem kell végleg száműznünk étrendünkből a szójaolajat, viszont érdemes odafigyelni, hogy csak mértékkel fogyasszunk belőle.

Mandulaolaj

A mandulafa is őshonos a mediterrán térségben, és Magyarország déli részén is, Janus Pannonius például versben énekelte meg egy pécsi mandulafa virágzását a 15. században.

A mandulaolajat préseléssel nyerik ki az édes mandulából, bőrápoló hatását különösen csecsemőknél, gyerekeknél alkalmazzák, hidratálja, puhítja a bőrt. A keserű mandulából kinyert illóolajat parfümök készítésére használják.

Kókuszolaj

A kókuszpálma az Indiai-óceán szigeteiről származik, onnan terjedt el világszerte, elsősorban a trópusi, szubtrópusi területeken.

A kókuszdióban, vagyis a kókuszpálma termésében található gyümölcshúsból szárítással és préseléssel előállított kókuszolajnak számtalan felhasználási területe van: a trópusi konyha egyik alapeleme, de gyógyszerként, kozmetikumként, sőt világításhoz is használják!

Szezámmagolaj

A szezámnövény Indiából származik, a szezámmagolajat több mint 6000 éve ismerik és használják. A sütés során jellegzetes mogyoróízvilággal gazdagítja az ételt, de alkalmazzák gyulladáscsökkentőként és bőrápoló hatása is közismert.

Jojobaolaj

A jojobacserje diójából préselt olaj. Ez a cserje Mexikóban és az USA déli államaiban őshonos, az indiánok évezredek óta ismerik és használják gyógyszerként, bőr- és hajápolásra, napfény elleni védekezésre, sebek fertőtlenítésére.

Babérolaj

A babérlevél az ókor óta része az európai kultúrának. Szakácsok és győztesek egyaránt használják, az előbbiek levesbe szórják, az utóbbiak inkább a fejükre biggyesztik koszorú formájában. A babérolajat a babércserje terméséből vagy leveléből nyerik ki, fontos összetevője a híres aleppói szappannak, mivel hatékonyan tisztít és a bőrt sem szárítja ki.

A szappankészítés mellett van néhány sajátos felhasználási módja: illóolajai fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatással bírnak, ezért a hagyományos népgyógyászat előszeretettel alkalmazza reumás izületek kezelésére. Antibakteriális, fertőtlenítő jellegének köszönhetően pedig fontos összetevője a lábápolási és a hajkorpásodás elleni természetes szereknek.

Kukoricacsíra-olaj

A kukorica az amerikai kontinens legősibb, legfontosabb gabonája. A maja kultúra a kukorica bűvkörében élt, a növény minden egyes fejlődési szakaszához hozzárendelt egy külön istenséget! Igen, a kukoricacsírának is van saját istene! Íme:

És hogy mire jó a kukoricacsírából préselt növényi olaj? Ismerjük roboráló, vizelethajtó, gyulladásgátló hatását, de sokat segíthet a hólyaghurut, a reuma és a köszvény kezelésében is. Picit mogyorójellegű az íze, kiválóan lehet saláták, mártások elkészítéséhez használni. Ha étrendkiegészítőként szeretnénk fogyasztani, napi két kávéskanál az ajánlott adagolás.

Avokádóolaj

Maradjunk még Mexikóban, hiszen innen származik egy másik világsláger, az utóbbi évek egyik legnépszerűbb növénye, az avokádó. Az avokádóolajat nem a tekintélyes méretű magból, hanem a termés összezúzott húsából préselik ki. És hogy mire jó ez az alacsony zsírtartalmú olaj?

Alapvetően kozmetikumokat készítenek belőle, táplálja, lágyítja és regenerálja a bőrt, fontos szerepe lehet a szemkörnyék ápolásában, a bőr apró hibáinak kezelésében és a terhességi csíkok kialakulásának megelőzésében, gyógyításában.

Argánolaj

Az argánfa eredetileg Marokkóban nő, akár a 8-10 méteres magasságot is elérheti, az argándióban 1-3 mag található, ebből hagyományos hidegsajtolással nyerik ki az argánolajat, amelyet étkezési és kozmetikai célokra használnak.

A berberek folyékony aranynak is nevezik az argánolajat, nem véletlen, hogy ennek az értékes anyagnak a szakszerű előállítását évezredek óta az asszonyokra bízták. És mitől olyan jó ez az olaj?

Helyreállítja a bőr nedvességtartalmát, vagyis száraz és zsíros bőr ápolására egyaránt alkalmas, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása is közismert. Sőt, a helyiek reggelihez is előszeretettel szolgálják fel az argánolajat, amolyan mártogatós-tunkolós fogásként.