Mediterrán diéta 10 napra mintaétrenddel

Ó, az a híres mediterrán diéta! Miért olyan hatásos a módszer? 

Tudtátok? A mediterrán étrendet 2010-ben az Unesco az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította!

Hogy miért? 

Mert a mediterrán diéta nem csak magáról az étkezésről szól, hanem egyfajta életfelfogást, életvitelt mutat. A mediterrán étrend magába foglalja  az európai kontinens déli vidékeire (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Marokkó és Portugália területei) jellemző hatalmas tudást, gyakorlati készséget, rítusokat, hagyományokat és szimbólumokat, amelyek a növénytermesztéshez, a halászathoz-vadászathoz,  állattenyésztéshez kapcsolódnak. Beletartozik az élelmiszerek eltartása, elkészítése, és az is, főleg, hogy az emberek EGYÜTT, közösen étkeznek, megosztják egymással ételeiket, szokásaikat, kultúrájukat.

Az együtt étkezés ugyanis a mediterrán medence közösségeiben a kulturális identitás egyik fő alapja. Nagyon fontos szerepe van a család, baráti társaság vagy bármilyen csoport kommunikációjában. Hangos viták, nevetés, csipkelődés, egy kis politika, egy kis fútbol, mindenről hevesen gesztikulálva lehet értekezni, traccsolni evés közben. És ez jó. A finom, egészséges ételek fogyasztásakor stresszmentesítő, közösségformáló diskurálás zajlik.

Milyen jótékony hatásai vannak a diétának? 

A mediterrán diétában előforduló különböző zöldségek (lehetőleg idényzöldségek legyenek!) és hüvelyesek  vizet, ásványi anyagokat és számos antioxidánst tartalmaznak. A hüvelyesek vas forrást jelentenek a szervezet számára, ezenkívül magas a fehérje tartalmuk, és nem utolsósorban nagyon laktatóak.

A különböző gyümölcsök is sok vizet tartalmaznak, vitaminokban és rostokban gazdagok… mi kell még? (Szex, de ezt már egy másik téma)

A halakban magas az Omega 3 zsírsav-tartalom, Fogyasztásával sokat teszünk egészségünkért, hiszen segít elkerülni a felesleges koleszterin bevitel okozta betegségeket. A tengeri herkentyűket azért mértékkel fogyasszuk, és lehetőleg ne essünk túlzásba a füstölt ételeknél se.

Teljes kiőrlésű gabonák: laktatóbbak, mint meztelen társaik, nem lesz belőlük cukor és zsírrá sem alakulnak a szervezetben. Nagyban segítik a bélműködést.

Diók és más magvak: kíváló ásványi források és egészséges növényi zsírokban gazdagok!

És a végére hagytam, de szerintem a legfontosabb, a mediterrán diéta egyik alappillére, az EXTRA-SZŰZ OLÍVAOLAJ. Számtalan jótékony hatása van az emberi szervezetre, erről külön cikket kellene írni (fogok is!), ezekből azért párat megemlítek: csökkenti a rossz koleszterinszintet, gyulladáscsökkentő hatású, antioxidáns hatású, elősegíti az emésztést, a gyomor- és bélműködést. Védi az ereket, szív- és érrendszeri megbetegedésekben fogyasztása erősen javasolt. Rengeteg E-vitamin van benne, ami jót tesz a bőrnek, hajnak. Található benne D vitamin, ami miatt a csontritkulás-megelőzésében is segít (na jó, de itt azért hosszú évek alatti extra szűz fogyasztásról beszélünk). És még sorolhatnám….

A mediterrán diétát követők körében kevesebbszer fordul elő elhízás, diabétesz, magas vérnyomás, csökken az infarktus és az agykárosodással járó történések esélye. Már a mama is jót tesz magzatával, ha terhessége alatt a mediterrán diétát követi, merthogy ez javítja az embrionális növekedést.

Mit lehet enni-inni a diéta során?

A mediterrán diéta tulajdonképpen egy kiegyensúlyozott, friss alapanyagokra épülő diéta. Rengeteg benne a zöldség, gyümölcs, hüvelyesek, hal- és más tengeri herkentyűk, teljes kiőrlésű gabonafélék, és természetesen az extra szűz olívaolaj.

Ha hús, akkor inkább csirke vagy pulyka, egyszer-egyszer disznó/marha. 

Tojás, mondjuk, heti 3-4 alkalommal, tej, joghurtok napi szinten, mindig a zsírszegényebb fajtából. Manchego juhsajt jöhet minden nap! (Tudom-tudom, otthon nem lehet kapni, de nemsokára nálunk majd igen!)

Rizs (lehetőleg barna), lencsefélék, csicseriborsó! (a Nagy Kedvenc), krumpli módjával.

Víz napi 2 liter legyen minimum. Érdekesség, hogy Spanyolországban, ha vizet kérsz, automatikusan bubimentes ásványvizet kapsz, pont fordítva, mint itthon.

A spanyolok rengeteg salátát esznek, friss zöldségekből. Zöld saláta, paradicsom, hagyma általában az alap, ehhez még jöhet bármi, amit a fantázia megenged, pl kukorica, zeller, rukkola, madársaláta, dió vagy más magvak, tonhal. A piros vagy zöld, telt húsú sütőben sült paprikát előszeretettel fogyasztják tonhallal, előételként (Katalán vidékeken “escalibada”-nak nevezik, ha valaki arra jár, mindenképpen kóstolja meg!)

Sok brokkolit, zöldbabot, articsókát együnk! Az articsóka lapsus, tudom, hogy otthon nem árulnak vagy csak alig, de nekem Nagy Szerelmem. Ezerféle módon elkészíthető.

De ugyanúgy fogyasszunk karfiolt, répát, póréhagymát, céklát, mind-mind részei a mediterrán diétának!

Gyümölcsök… hmmmm. Napi 5 adag gyümit ír elő a Nagykönyv. A legjobb, ha étkezések között is gyümölcsöt csipegetünk (tudom, nem könnyű az elején). A mediterrán diétában ebéd után nem “falat édes” van, mint ahogy otthon sok helyen (nálunk is, apukám mindig kérdezte anyukámat “Mártika, nincs egy falat édes?”), hanem gyümölcs! Az éttermekben, ha menüt rendel valaki, desszertnek akár választhat az idénygyümölcsök közül is, legyen az egy szelet sárga- vagy görögdinnye, egy narancs, alma vagy akár gyümölcssali (persze tejszínhab nélkül!)

Ehetünk még mandarint, kivit, epret, málnát, barackot, mindenféle frissességet! Az áfonya rengeteg antioxidánst és C vitamint tartalmaz.

Együnk magvakat, diót- mandulát, 4-5 szem már rendkívül jótékony hatással van az agyműködésre! Állítólag a dió az egyetlen olajos mag, amelyik nem hízlal!

Melyik az a 10 étel, amit fogyaszthatjuk a mediterrán diéta során? (és hogy miért):

Teljes kiőrlésű gabonafélék

A barna rizs, a teljes kiőrlésű lisztekből készült kenyér- és tésztafélék a mediterrán diéta energia-alapjai. Magas rostanyag tartalmuk kordában tartja a szervezet glükémiás indexét, hiszen nem kerül hatalmas mennyiségű cukor hirtelen a véráramlatba

Hüvelyesek, lencse- babfélék

Tökéletes kombinációi a növényi zsírok, hidrátok és fehérjék hármasának! Esszenciális aminosav- és rost tartalmuknak köszönhetően a mediterrán diéta sztárjai!

Magvak, diófélék

A különböző magvak, diófélék omega3 és omega 6 zsírsavakban gazdagok, kíváló kálium-, kálcium-, vas- és magnézium forrást jelentenek. Proteint és szénhidrátot is tartalmaznak, rendkívül laktatóak.

Zöldségek

Magas vitamin- és antioxidáns tartalmuknak (folsav- polifenol- és karotinoid) köszönhetően a gabonafélék tökéletes kísérői. Hidrátokat, növényi zsírokat tartalmaznak, nem beszélve magas rost tartalmukról! Az egészséges bélflóra egyik legnagyobb támogatói. Inzulin érzékenységben szenvedőknek sok zöldség fogyasztása ajánlott!

Gyümölcsök

Ha lehet, egészben, héjastól fogyasszuk, harapva, jól megrágva minden falatot. Nem, mint ahogy a pici babáknak vagy a fogatlan nénikéknek adjuk, meghámozva, összevagdosva pici darabokra, összetrancsírozva, nem-nem! Tessék megközdeni azokért a finom rostokért és vitaminokért (főleg C)! Így sokkal laktatóbb is egy-egy gyümölcs, és szomjoltónak sem utólagos, nem is beszélve az energiáról, amit ad nekünk!

Hal és más tengeri gyümölcsök

Hal és más tengeri gyümölcsök (ezek IGEN, meghámozandók!) Ezek a legegészségesebb állati eredetű fehérjeforrások. Kevés telített zsírt tartalmaznak, ellenben omega 3-at és A, E, D vitamint bőven!

Szárnyasok

A szárnyasok (csirke, pulyka, fürj, papagáj, strucc, héjja, sárkány- de mondjuk maradjunk inkább csak az első háromnál). Kis mennyiségben tartalmaznak telített zsírokat, ellenben a szervezetnek alapvetően szükséges aminosavakat annál többet!

Tojás

Mindig vitatéma, hogy tojásból mennyit lehet enni. Mindenesetre fontos lipid-, vitamin- és proteinforrás, tehát ne maradjuk tojás nélkül!

Joghurtok

Magas telített zsírtartalmuk miatt túlzott fogyasztásuk nem ajánlott, mégis a mediterrán diéta alapételeihez sorolhatjuk őket, hiszen kálciumban, proteinben és vitaminokban (főleg B12!) gazdag, erjesztett ételekről beszélünk.

Extra szűz olívaolaj

Magas olajsavtartalmának köszönhetően egy “szuperszonikus” antioxidánsról beszélhetünk. Az A, D, E  vitaminokon kívül megtaláljuk benne a nemrégiben felfedezett természetes gyulladáscsökkentő csodaszert, az “oleocanthal”-t is. Az extrák és szüzek magasztolásáról könyveket lehetne írni!

Melyik 10 étel van a tiltólistán, ha a mediterrán étrend szerint étkezünk?

Fehér (tehát finomított) lisztből készült tésztafélék, kenyerek.

Ezek a keményítőkbe bújtatott, a szervezetben hirtelen hosszú-hosszú cukorláncokká alakuló izék abszolút nem egészségesek. Jobb esetben párolt zöldséggel vagy hüvelyesekkel ehetjük, a rost bevitel miatt, de még így sem passzol a mediterrán étrendbe.

Fehér rizs

Hasonló a fehér liszthez. Ha szigorúan vesszük, amit fentebb írtam, a fehér (normál) rizsből készült valenciai paelláról még akkor sem mondhatjuk el, hogy a mediterrán diéta része, ha tele van zöldségekkel, esetleg hüvelyeseket találunk benne  (pl. borsó!) vagy articsókát.

Tej

Tudom-tudom, akkor a joghurt miért? Mert fermentált. Tejet csak módjával fogyasszunk!

Bor

Ez vitatéma- van, aki azt mondja, egy pohár vörösbor, antioxidáns hatásának köszönhetően az 50 év felettieknek direkt jót tesz, de igazából semmilyen alkoholtartalmú ital nem jó az egészségnek, hiszen rongálja a májat és rákot okozhat.

Sör

Sajnálatosan a sör sem illik a mediterrán étrendbe, akármennyire tartalmaz rostokat és B9 vitamint.

Készen kapható zöldségkrémek

Ez gondolom, logikus is. A bolti “egészséges” krémekbe mindig tesznek ízfokozót vagy, ha nem, legalábbis sűrítő anyagot, ami általában pálmaolaj. Plusz tartalmaznak sót és cukrot. Ráadásul a hőre érzékeny vitaminok elpusztulnak a főzés során. Ha zöldségkrémet akarsz, csináld meg otthon (majd írok receptet- nagyon egyszerű és finom, mert az ember tesz bele egy kis szerecsendiót is), ne főzd túl a zöldségeket, hogy megmaradjon a rosttartalmuk!

Csokoládé (akár fekete is, jajistenem)

A benne lévő teobromin (“Istenek eledele”, ahogy a maják hívták) messze nem olyan élénkítő hatású, mint mondjuk a koffein vagy a tein. Ráadásul nincs is antioxidáns hatása. Habár 33%ban olajsavat tartalmaz, a benne található található zsírsavak (pálmaolaj 25%) miatt a mediterrán diéta nagy ellensége!

Gyümölcslevek

A frissen facsart gyümölcslevek gyakorlatilag “szabad cukrok”- leves. Fogyasztásuk csak mérsékelten ajánlott, nem is tartoznak a mediterrán diéta italai közé!

Méregtelenítő turmixok

Pedig olyan jól hangzik! Egyrészt a zöldség/gyümölcs meghámozásával és feldarabolásával rengeteg rostot veszítünk, másrészt az adagok sem stimmelnek, az étel elveszíti laktató hatását. Pl. egy pohár narancsléhez legalább 3 narancsot kell kifacsarni, míg, amikor narancsot eszik az ember, ritkán nyúl a második- harmadik után, hamarabb megtelik a gyomra, mintha meginná a levét.

Vörös húsok és felvágottak

Magas telített zsírsavakat tartalmaznak, és a nitriteken, nitrátokon, szulfitokon kívül még egy furi hemoglobin- félét (oxihemoglobin), amitől ugyan szép piros lesz a hús színe, viszont rendkívül nagy oxidáló hatása van.

Felvágottak, virslik, cukros lónyál, chipsek, transzzsíros sütikék (pl. a Magdalena, ami sajnos az én egyik kedvencem) tilos!  És persze, a reggeli Croassant, amit a spanyolok a franciáktól vettek át, és olyan omlós- puha- na ezt sem szabad. De azért halkan megjegyzem, van nekik azért a “churros”, ami egy igencsak zsíros reggeli, az igazi mediterrán diétában egy szó sincs churros-ról, mindig az egészséges “pan con tomate”-t emlegetik, pssszt.

A spanyolok egyáltalán nem habarnak, tehát az ő táljaikból kimarad ez az itthon nagyon népszerű fehérlisztes-tejfölös sűrítés. Inkább addig főzik például a lencsét nagy lángon, hogy majdnem leválik a héja, és ettől besűrűsödik a leves.

A túlzott húsfogyasztás is elkerülendő, inkább együnk halféléket, tengeri herkentyűket!

Hogyan kezdjünk neki a mediterrán diétának?

A fogyókúrázni vágyók, ha áttérnek a mediterrán étrendre vagy legalábbis pár jó ötletet magukévá tesznek, már nagyon sokat tettek céljuk elérése érdekében!

Használjunk extra szűz olívaolajat

Például más zsiradékok helyett csak extra szűz olívaolajat kezdjünk el használni! Az olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag, melynek köszönhetően elősegíti a jófej HDL koleszterin termelődését a vérben, kiűzve így a szemét LDL koleszterint a vérerekből.

Fogyasszunk több halat

Kezdjünk el több halat fogyasztani! A hal sok Omega 3 zsírsavat tartalmaz, mely elősegíti a szív és az agy egészséges működését. Ilyen pl a lazac, a szardínia. Azt mondják az okosok, hogy minél kisebb termetű halat fogyasszunk, mert azokban még nem találhatók meg a tengeri nehézfémek. Nahát a szardínia ilyen. Omlós húsa van, rácson sütögetve citrommal nagyon finom! Csak a bűzét kell elviselni, mialatt sül, az rettenetes. De a végeredmény kárpótol mindenért, ráadásul, mint mondtam, nagyon egészséges. A lazacot is inkább “a la plancha”, serpenyőben süssük. Kis extra-szűz olívaolajon fokhagymát-babérlevelet megpirítunk, rátesszük a tengeri sóval besózott lazacfilét, kicsit megpirul, én be szoktam fedni. Pár perc egyik oldal, pár perc másik oldal, és kész is!

Magyarországon persze, nincs friss tengeri hal. Mondjuk Madridban van, de sokan inkább fagyasztott halat veszek így is, merthogy a friss halban előfordulhat az “anisakis” parazita, amely esetleg allergiát vagy emésztési zavarokat okozhat. Ha azonban a halat lefagyasztják, ez a parazita elpusztul. Ezt azért írom, hogy ne panaszkodjatok, hogy otthon nincs friss tengeri hal, hanem örüljetek, hogy a fagyasztott, amit lehet kapni, tutira parazitamentes! És egyébként is, felengedés után ugyanolyan élvezhető a húsa.

A száraz vörösborról nem kell lemondani

Aztán, a mediterrán diétába igenis beletartozik napi egy-két pohárka száraz vörösbor, de szigorúan evés közben! Vagy reggelihez, igen-igen, a tejeskávé helyett mondjuk egy pohárka vörösbor, ilyet is láttam már. Igaz, 10 órakor van ez a fajta reggeli, hívjuk inkább tízórainak, és ilyenkor a paradicsomos-olívaolajos pirítóshoz (pan con tomate) marha jól passzol az antioxidánsban gazdag fíííínom borika.

Együnk lencsét és csicseriborsót

Együnk több lencsefélét, csicseriborsót! Ne zabáljuk túl magunkat vele, mert akkor éjszaka nem alszunk, de legyen többször a tányéron köretként például.

Végül, de nem utolsósorban pedig, ha már 10 olyan ételről beszéltünk, amit lehet fogyasztani a mediterrán diéta során és 10 olyat, amit nem ajánlatos, maradjunk a 10-es számnál, és jöjjön egy 10 napos mélybeszállás a mediterrán étrend bugyraiba!

1. nap

Reggeli: Egy kicsi serrano sonkás szendvics, pár szem dió, mandarin, pár szem áfonya. Kávé vagy tea – cukor és tej nélkül! (na nekem ez itt már nehéz lenne, én a kávét nem bírom tej nélkül meginni, szerintem egy ici-pici laktózmentest azért belelöttyinthetünk, csak az íze kedvéért- nem látja senki)

Ebéd: Csicseriborsós párolt spenótlevelek, tőkehal fokhagymán megpirítva, 1 alma (héjastul!) Teljes kiőrlésű kenyérke, friss saláta.

Vacsi: Friss fügesaláta (vagy valamilyen más gyümölcsből), friss sajt, egy kocka fekete csoki (hm-hm, nem is emlékszem, a csoki tiltólistán van?). Fokhagymás minikagyló.

2. nap

Reggeli: Pirított magos barna kenyér olívaolajjal, egy tojás (ide nem írhatok tükörtojást, merthogy az olajban van sütve, csak mondjuk, “keménytojást”), zsírszegény joghurt, kávé/tea (tej és cukormentes….pfff).

Ebéd: Zellerkrémleves, zöldséges lasagna, friss salátakeverék, valamilyen gyümi (ugye a lasagna meg a kenyér tésztája teljes kiőrlésű!)

Vacsi: Párolt karfiol, párolt halfilé, kenyér, gyümi, egy pohár rosé bor (én nem mondtam semmit:)

3. nap

Reggeli: Kivi, egy szelet magos kenyér, egy-két szelet sonka (nem gépsonka!), zsírszegény tejjel magos müzli (30 gr), kávé, ha ezek után kívánjuk.

Ebéd: Zöldségkrém kukoricával, párolt csirkemellfilé, kuszkusz. Falat édes: gyümi.

Vacsi: Főtt krumpli- és zöldbab fokhagymán megpirítva, tintahal-szeletek, magos kenyérke, gyümölcs.

4. nap

Reggeli: 5 szem dió (egyébként diót szerintem mindenhová benyomhatunk pár szemet), pirított kenyér extraszűz olívaolajjal és paradicsommal, kávé/tea ízlés szerint (mentes-mentes tej?)

Ebéd: Egy jó kis sűrű lencseleves zöldségekkel, egy szelet szűzérme, saláta, kenyér, falat édes: gyümi.

Vacsora: Fokhagymás brokkoli, bundás hal (nem fehér liszttel!), gyümi

5. nap

Reggeli:  Müzli zabtejjel, dió, pár szem eper/áfonya/kivi- évszaktól függően.

Ebéd: Paella (barna rizsből), saláta, gyümi. Namost, a paellát otthon is meg lehet csinálni, habár nincs annyi tengeri herkentyű. Rakjunk bele halat (makréla), csirkehusit (mellet inkább ne, túl száraz), kis borsót, piros- és zöldpaprikát, kagylót-tonhalat (teljesen jó a konzerv), sáfrányt (ez fontos), articsókát, az kicsit megbolondítja. Ja, és sót, persze. Voilá!

Vacsi: Paradicsomsaláta tonhallal, pici darab barna kenyér, 2 sovány joghurt (ha így folytatjuk, mi is soványak leszünk). (A paradicsomsaláta egyszerű: paradicsom, hagyma, tonhal (konzervből, tökéletes-ha lehet, olívaolajban) só, extra szűz olívaolaj, almaecet). Nincs mit!

6. nap

Reggeli: Gyümi (mondjuk körte), dió, teljes kiőrlésű keksz (4-5 darab), serrano sonka barna, extra szűz olívaolajos, paradicsomos kenyérkével, kávéval vagy teával.(Namost, ha egy ilyen reggeli után nem megyünk azonnal a vécére, ott már baj van).

Ebéd: Zöldséges-tonhalas tészta (integrálódott tészta!), egy szelet forró extraszűzben kisütött karaj (ne hápogjunk, a forró olívaolajban hirtelen kisütött husik nem rákkeltőek, és nem károsak a szervezetre, ja, és nem hízlalnak!), gyümi, joghurt, ha még belénk fér valami.

Vacsi: Párolt zöldség, halszelet “a la plancha”, pici barna kenyér, gyümi.

7. nap

Reggeli: Pirítós extraszűzzel meglocsolva, egy szelet sonka (vagy kettő, ha nagyon ízlik), dió, kávé/tea.

Ebéd: Articsókás-gombás húsgombócleves, sült krumpli, saláta, kis barnakenyér, gyümi.

Vacsora: Párolt zöldség, fokhagymás lazac, gyümi és/vagy joghurt- vagy egyik sem- vagy mindkettő.

8. nap

Reggeli: Sonka, friss sajt, olívaolajos pirítós, kávé/tea. Gyümölcs, dió, ha kívánjuk.

Ebéd: Csicseriborsós rizs, tonhalas saláta, egy szelet párolt csirkemell-filé, gyümi, joghurt (ha kívánjuk). Én biztos kávét innék utána-persze-persze, mentes-mentes tejjel.

Vacsi: Zöldségleves, sütőben sült alma fahéjjal (kenyérfalóknak pici barna kenyér mondjuk guacamole-val), joghurt áfonyával vagy amilyen gyümölccsel szeretnénk.

9. nap

Reggeli: Tojásrántotta banánnal és mézzel, citrommal (ez saját szerzemény, és nekem nagyon bevált), egy szelet magos, barna kenyér, pár szem dió (látszik, nagyon szeretem a diót- állítólag az egyetlen nem hízlaló olajos mag, amit bátran ehetünk, és segíti az agyműködést), kávé, ha még kívánjuk vagy szükségünk van rá, hogy ne legyünk egész nap zombik.

Ebéd: Gazpacho, tonhalas pizza, fokhagymán pirított zöld spárga, gyümi.

Vacsora: Sütőben sült paprika (escalibada-katalán kaja), tintahal karikák lisztben forró olajon kisütve, barna kenyér, gyümi.

10. nap

Reggeli: Zabtejes müzli, gyümölcs, pár szem mandula, kávé/tea, ha kívánjuk.

Ebéd: Francia saláta- Spanyolországban “Ensaladilla Rusa”-nak, Orosz Salátának hívják, és sokszor nincs benne majonéz. Ellenben van benne: főtt krumpli, borsó, répa, kemény tojás, paradicsom, hagyma, tonhal, néha garnélarák, olajbogyók (a mi otthoni franciasalátánkban ugye még van alma, fehérrépa… ez itt, Spanyolországban hiányzik belőle. De így is finom.) Tőkehal serpenyőben, olívaolajon párolva, bazsalikommal, tengeri sóval, ja, meg persze fokhagymával! Desszertnek valami laza gyümölcsjoghurt.

Vacsora: Póréhagymaleves, egy szelet párolt csirkemell filé, kis barna kenyér. Gyümi.

Anyósom szerint este nem szabad narancsot enni, mert éberré teszi az embert, nem tud aludni tőle. Most már férjuram is ezt vallja, meg, hogy görögdinnyét se együnk este-mondjuk ez kicsit logikus, ha sokszor kell aztán kimenni pisilni az éjszaka folyamán, nem tudunk jól aludni. Meg sárgadinnyét se, ezt nem tudom pontosan, miért ne. Majd megkérdezem.

Egyébként itt, Spanyolországban a “sárgadinnye” az, amit otthon mézdinnyének hívnak. Itt egy olyan matrica van ráragasztva, miszerint “piel de sapo”, tehát “béka-bőr”-nek hívják. Merthogy olyan színű és olyan ráncos a héja, mint a békáké. Ha ebből sokat eszem, mondjuk két szeletet, a második szeletnél már olyan fura kaparós érzés lesz a szájpadlásomon és a torkomban. De olyan finom! Mindegy, meg kell tudni állni egy szeletnél.

Gyakran Ismételt Kérdések